Donnerstag

Advent

Felkészültem. Vasárnap reggel -nem kapkodtam el- megkötöttem a koszorúkat (ajtóra kissebbet, az asztalra egy rég vágyott hatalmasat) és kiakasztgattam az adventi kalendáriumot.
Koszorút és ajtódíszt eredetileg venni szerettem volna, de az árak évről évre durvábbak. A bejáratira eddig még soha nem raktam semmit, de mert a fiúk rég nyúznak kinti fényekért, beadtam a derekam... khm. A dísz nem fény, de beérték ennyivel.

A négy gyertyára költöttünk (78Cent) és a nagy koszorúalapra (3,99€). Az ágakat D., ismerős erdejéből kérte és kapta.
A kalendáriumba került némi válogatott csokoládé, kesztyű, radír, pár beváltható bón... (séta az esti órákban a lámpásokkal, "könyvutalvány", piros sófürdő... etc.)




Donnerstag

Puffos,

mint Anne égszínkék, puffos ujjú ruhája -ha tudjátok miről beszélek...


Donnerstag

Az előzőekben beharangozott

első, kérésre készültet ma útnak indítottam.
Rém izgalmas dolog ez.
Vajon élőben is tetszeni fog?
Bár ilyet, eddig még nem mutattam -lévén most készült először.


Dienstag

Itt olyan dolog történt,

amit nagy örömmel vettem: Valakinek tetszik, tényleg tetszik egy munkám és szeretne egyet.
De nem mondta pontosan milyet, hát rajzolgattam, de a kevesebb több elve alapján jobb lesz, ha veszem a tűmet végre, mert várakozni magam sem szeretek, ne tegyek már mást ki ennek.

Az izé

Manapság nagyon elhanyagoljuk, az izéket, pedig rém kedvesek tudnak lenni. Előnyük többek között, hogy az otthon fellelhető szövet- és fonalmaradékok kelhetnek általuk életre (felszívódnak, megfogyatkoznak), sk, ill. abból jönnek létre; a hasukba csempészhető egy kis kedves ezmegaz és megmosolyogtatják azt, akinek a már említett eztmegazt szánjuk.
A fiúk szerint zsákpofa, szerintem izé, D. azt mondta: jópofa.



Köszöntőgirland házilag

... manókezek türelmes segedelmével.
Mer a bolti snassz és nem is olcsó, ha van itthon papír, márpedig van.

Betűsablon gyártásával kezdtük -a nyomtató és a szövegszerkesztő használatával, majd némi színespapírt aprítottunk ollóval, lyukasztóval; ragasztóval ragasztottunk (hajat, ruhát, széket -mindent, nem csak a papírt) mer' az olyan mókás; lelamináltuk a ragacsos oldalú, ilyenkor -iskolakezdéskor- annyira nem szeretett fóliával, felfűztük, természetesen zsákvarrótűvel és horgolófonallal és kész. ...lett volna, ha az az "N" helyes lett volna, de nem, így fűztem, immáron egyedül, újra.


Egy póló új élete

Ha kiszakad, lehet sajnálni, a gazdáját vigasztalni, ha ez utóbbi nem megy, a szekrény mélyére ásni, de kidobni?

Szerencsére korábban láttam Julcsinál egy remek ötletet, igaz ő nem hibaelfedésre, sokkal inkább egy ötletes pólódekornak szánta: az aktuális évek számával díszítve a család gyerkőinek pólóját. (Nem találom azt a bejegyzést!)
Az ötlet frenetikus, mégsem álltam neki eddig. Féltem, elrontom a felsőt, de ennek, a szóbanforgónak már igazán mindegy...
Volt-lett fotó egyben, a kiengesztelődött gazdával:


Samstag

Ami késik -ugye-, nem múlik

avagy: csak elkészültek!

Kevés levendula bírtokában csaltam -némi rózsaszirommal.



A kakukktojás, mint olyan: ilyen.

  Ez pedig nem olyan szép, mint ronda, mégis megmutatom -ha már annyit dolgoztam vele:


Növényes

Volt ez az ötlet a Pinteresten, ami halálos -szerintem

Szeretem a citromfát, van is itthon pár, valamennyit magról hoztuk össze: az éppen aktuáls Kisember dugta földbe aztán itt csakhamar és majdhogynem teljes érdektelenségbe fulladt a dolog, lévén kellett vagy 4-5 hónap, mire látszata hajtott.
Ez viszont igazán táltványos, alig másfél hét után zöldelni kezdett. A titok, a magok meghántásában rejlik.
Igazi homlokracsapós, aki szereti ezt a növényt, kövesse a képes összefoglalót, amit a már említett oldalról emeltem le/el.






Mittwoch

Macs II



Csak elkészült! A fekete, hajtókás bumszli, a lábszerű képződményen, az a megrendelt és levehető csizma akar lenni. (Tehetséges emberek járnak ide, nyilvánvalóan remek fantáziával. Tessék ezzel rásegíteni!)
Palást nem készült. Lustaságból.
Szerencsémre, mire eljutottam idáig a bökögetésben, annyira megörült neki, hogy késznek nyilvánítva elrobogott vele.
De még segítek egy picit (khm.) a fantáziádnak: a Csizmás Kandúrt tessék elképzelni. Köszönöm.


Donnerstag

Macs

Hétfőn színházban voltak, a Csizmás Kandúrt nézték. (Gestiefelter Kater)
No, az ifjabb, vajon miért vernyákol rágja a fülem?

Azt hiszem, egy darabig nem fogom lógatni a lábam. (Kell palást, kalap, öv és csizma is. Jaj!)

Montag

Húsvétra,

a csokis kosárkára készült szalag.
Története is van, egyszerű: Anyuék megtanulták és fújták danában, a gyerekkori falvédő szövegét. Visszafelé, íme:


A vitt virág mohájában pedig tótágast álltak a fiúk:


A készítésük muris és derűt vittek a cserepes mellé!

Freitag

Tok, vagy mi a szösz

A telefontokokról, úgy generell elmondható, hogy bár vannak amik tetszenek, de annyiért...!
Inkább böködök magamnak meglévő anyagokból, ingyér'.
Az ehavi, hamarjában összedobott, ilyen:








Tudom.
De legalább egyedi. Meg mosható.  Ill. elkoszolódás után, szívfájdalom nélkül kihajítható.
Höhö.

Dienstag

Idei "jelmezek"

Idő kedv hiányában nem készült új. Így az előzőek , némi frissen összehozott kiegészítővel kerültek újrabemutatásra. Vagy valami ilyesmi történt.
A kalózos nem robbant akkorát, viszont a Peter Pan jelmez nyerő volt.
De mindketten jól érezték magukat és végső soron ez a lényeg -ugyebár.





M. viset apasálat, anyablúzt, éjjel készült kincses térképet és pénzbugyrot.
A. anyapulcsit (összement), ill. szintén éjjel készült, barna filccel bevont és eltörött ikkejjás_doboz_fedélből vágott merevítővel ellátott kardimitátort.

Montag

A kecske és a káposzta

avagy mutatom is, meg nem is...



Természetesen ez ellen is lehet (szintén természetesen: privátban) is protestálni, akkor törlöm, amit kell....